ISZLÁM TÖRTÉNELEM: A HÓDOLTSÁG TÖRTÉNETE KÉPEKBEN

HOŞ GELDİN - Isten hozott az oldalunkon

Biszmilláhi ar-Rahmáni ar-Rahím
Az Irgalmas és Könyörületes Isten nevében
Dicsőség Istennek, a világmindenség és a teremtmények Urának, aki leküldte hozzánk a küldöttét, hogy az világossá tegye számunkra az iszlám vallás törvényeit, útmutatásait.
Tanúsítom, hogy nincs más istenség csak az
Egyedüli Isten, Allah, akihez senki nem fogható, aki egyedüli uralkodó, könyörületes és irgalmas, hogy Mohamed az ő szolgája és küldöttje, aki kinyilatkoztatásként kapta a Koránt és a szunnát. Egyedül a Teremtő Istent illeti a hála, a köszönet és Allahé az érdem, hogy ezt a blogot elkezdhettük és létrehozhattuk.
Ez az oldal azért készült, hogy megpróbáljuk - szerény tudásunk szerint, ám a legjobb szándékkal - bemutatni az iszlám történelem magyar vonatkozású történetét, eseményeit.

2012. január 25., szerda

A HÓDOLTSÁG TÖRTÉNETE KÉPEKBEN

A két nép históriája régi török miniatúrákon

Török-magyar párviadal a mohácsi csata előtti időszakból.

A Kárpát-medence teljes területét felölelő magyar királyság a 15. században Európa stratégiailag egyik legjelentősebb államává vált. Ezt elsősorban az igazolja, hogy magyar koronáért olyan előkelő európai dinasztiák versengtek, mint a Luxemburgok, a Habsburgok és a Jagellók, akik mindannyian lehetőséget láttak abban, hogy Magyarországot megszerezzék, és egy jelentős új európai birodalom központjává tegyék. Ezek a törekvések azonban egytől-egyig kudarcba fulladtak, az európai uralkodóházaknak ugyanis az oszmán dinasztiában minden korábbinál jelentősebb vetélytársa támadt. Az oszmán törökök a Kis-Ázsiát lakó többi nép közül emelkedtek ki a 15. század során, miután államszervezetükön belül megerősítették a központi hatalmat. Bizánc elfoglalása után pedig végleg jelentős befolyást szereztek Délkelet-Európában.

Az oszmán-török, mint új muszlim nép, I. Lajos király uralkodása alatt, 1355 körül jelent meg a Balkán félszigeten. Miután ott megvetették a lábukat 1389 után a Tiszántúl, majd 1421 után már a Dunántúl területét is támadták. A déli határvidéken ezután kialakuló 190 éves határvédelmi harcok az iszlámot ismét közvetlen közelbe hozták. 1521 után a török hódítás már Dél-Magyarország területére is kiterjedt. A terület új birtokosai jelentős változtatásokat hajtottak végre ott: magyarokat telepített ki Anatóliába, Egyiptomba stb., valamint muszlimokat telepített be az elfoglalt területekre.
Az oszmán birodalom hadereje Nándorfehérvár (a mai Belgrád) 1521. évi elfoglalása után, néhány esztendő alatt összeroppantotta a magyar királyság határvédelmi rendszerét. A törökök számára megnyílt az út Európa felé. Magyarország, Horvátország, Erdély és Dalmácia védtelen maradt. Így a magyarok 1526. évi mohácsi veresége – az előző évek logikus következményeként, minden valószínűség szerint – elkerülhetetlen volt. Az ország előbb elveszítette déli területeit, majd Mohácsnál uralkodóját és politikai-katonai vezető rétegét is. A szomszédos osztrák tartományokat kormányzó Ferdinánd, Habsburg főherceg kihasználva a kialakult helyzetet – elsősorban saját országa védelme érdekében – gyorsan Magyarország „megsegítésére” sietett. Magyarország ily módon a kor két legjelentősebb világbirodalmának hadszínterévé, ütközőpontjává vált.
Az oszmán törökök tulajdonképpen már a 15. század első felétől igyekeztek pozíciót szerezni Magyarországon, de kedvező eredményt csak 1526-ban Mohácsnál sikerült elérniük. A 80.000 fős törökkel szemben csak egy 26.000 fős szedett-vedett keresztény csapat nézett farkasszemet. A kétórás harc során a török tüzérség összeroppantotta a magyarokat. A mohácsi csatamezőn a török ellen, a II. Lajos oldalán felsorakozó főurak, főpapok és szolgák, a királlyal együtt valamennyien ott vesztek, ennek következtében trónviszály és zűrzavar sújtotta az országot. (Részlet a „Magyarok és az iszlám” című könyvből.)
A két nép Hódoltság-kori történetéről számos török miniatúra is készült. A továbbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

A mohácsi csata, középen Szulejmán szultán.

A magyar sereg a mohácsi csatában.

Buda elfoglalása.

A török had vonulási útja Szekszárd és Tolna környékén.

(folyt. köv. insallah!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Mit jelent az iszlám?

„Akit Allah az igaz útra akar vezetni,
annak keblét kitárja az iszlám
számára.”
(Korán, 6:125)

Annak ellenére, hogy a jelen századunkban – valószínűleg az emberi történelem legvilágiasabb és legvallástalanabb korszakában – élünk, bizonyos jelek alapján úgy tűnik, hogy egyre többen éreznek késztetést arra, hogy időről időre megálljanak és elgondolkozzanak a valláson, a vallásokon. Ennek oka rendkívül egyszerűnek, kézenfekvőnek látszik, hiszen korunkban az emberek jelentős része elégedetlen az őt körülvevő világgal, ezért sokan a vallásoktól, a hittől várnak útmutatást. Sok más dolog mellett, például a béke vagy a testvériség kérdésében, de nagyot csalódnak, amikor felismerik, hogy a legtöbb esetben csak a mások véleménye iránti tiszteletlenséget és szűklátókörűséget tapasztalják.
A média ahelyett, hogy a jó erkölcsöt, a tisztességet, a becsületet, az egymás megértését állítaná követendő példának, főként a rosszra, az erkölcstelenségre, a hamisságra, a becstelenségre, a hamis értékek követésére csábít; a másik lekicsinylésére, vagy éppen legyőzésére, elpusztítására ösztönöz. A filmek, a tévé-műsorok, a rádióadások, az újságok tucatja szól arról, hogy az ember bármit büntetlenül megtehet, kipróbálhat. A tömegtájékoztatásnak – amely mindennapi része lett a legtöbb mai család életének – nem az emberek lelkivilága, szellemi gyarapodása, vagy hitének megőrzése a fontos, hanem az emberek pénze. Pontosabban az emberek pénzének megszerzése a cél.
Ezt az értékromlást persze nem mindenki látja ilyen világosan, egyértelműen. Akik igen, azokban jogosan merül fel a kérdés: van-e olyan vallás, amely Isten egységét és az emberiség egyenlőségét hirdeti, ugyanakkor azonban mások álláspontját is tiszteletben tartja? A válasz egyértelmű igen, hiszen éppen ezzel a tanítással találkozunk az iszlámban. Ez a vallás egyértelműen kimondja azt, hogy az Isten egyedüliségéről és minden emberi rassz testvéri kapcsolatáról szóló üzenet az az eredeti hír, amelyet az Egyedüli Isten, Allah az emberi történelem kezdete óta minden prófétával és vallással a földre küldött.
Az emberek azonban megváltoztatták ezt az eredeti tanítást, és számos, egymás ellen áskálódó szektát, vallási csoportot alakítottak ki, egyházakat és vallási köntösbe bújtatott szervezeteket hoztak létre. Különféle elméleteket gyártottak, filozófiai irányzatokat, eszmerendszereket alakítottak ki. Mindezt azért, hogy az isteni igazságról eltereljék a figyelmet, ellentéteket szítsanak a népek, a nemzetek és az egyes emberek között is.
Az iszlám mind a mai napig őrzi az Isten egyedüliségéről és az emberek testvériségéről szóló tanítást. Arra törekszik, hogy ezt az igazságot mindenkinek átadja, de egyúttal tiszteletteljes és toleráns is maradjon minden istenhittel és azok híveivel szemben, amelyek az iszlámmal együtt az egy és egyedüli istenben való hitet vallják.
A történelem során - gyakran évszázadokon keresztül - félremagyarázták, félreértették a vallást. Néhányan kizsákmányolásra, elnyomásra használták, ürügyként szolgált az előítéletességre és üldözésre, az üldöztetésre. Míg mások például egyes királyok, vagy államfők, hatalmuk és uralkodásuk megszilárdítására használták. A vallás nevében értelmetlen háborúk robbantak ki, a gondolkodás szabadságát és lelkiismeretet elnyomták, a tudományt szabályosan üldözték, az egyén jogát a fejlődéshez megtagadták, és az embert magasztos és tiszteletreméltó mivoltában megalázták. A vallás nevében elkövetett igazságtalanságok úgy nyertek büntetést, hogy maga a vallás szenvedett vele hiányt. Vannak olyan történelmi tények, amelyeket senki sem tagadhat. De vajon ez a vallás funkciója? Ez a helyes megközelítés? Ez lenne a vallás célja? A válasz kétségtelenül, nyomatékosan, és egyértelműen: nem. Sok vallás van a világon és mindegyik az egyetlen, igaz vallás akar lenni. Mindegyik vallásról azt tartják, hogy Isten azért küldte, hogy megtanítsa az embereket a helyes útra. De ezek a tanítások ellentmondanak egymásnak és az emberek között nézeteltérésre adnak okot és heves indulatokat keltenek, ahelyett, hogy testvérré tennék az embereket az Egyedüli Isten, Allah színe előtt.
Mi muszlimok azt mondjuk: az iszlám vallás a legtágabb értelemben véve egyedülálló és felülmúlhatatlan. Elsősorban azért, mert Istentől jött, hogy megmutassa az emberiségnek a helyes utat. Másrészt azért, mert az ember természete és legfontosabb szükségletei általában ugyanazok minden időben, minden korban. Ez a felfogás arra a következtetésre vezet bennünket, hogy: egyetlen igaz vallás jött az egy, ugyanazon Istentől, amely az emberiség mindenkori problémáira választ ad. Ez az igaz vallás az iszlám. Mohamed próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele), Ábrahám, Mózes és Jézus (béke legyen velük) követői egyaránt muszlimok voltak. Az iszlám volt, és folyamatosan lesz, Isten egyetemesen igaz vallása, mert Isten egy és változatlan, és mert az emberi természet és az emberi szükségletek ugyanazok - időtől, helytől, rassztól, kortól és minden mástól függetlenül.
Az iszlám nem csak spirituális és intellektuális szükségletnek tartja a vallást, hanem szociális és univerzális szükségnek is. Mi muszlimok azt állítjuk: a vallás nem arra való, hogy megtévessze az embert, hanem arra, hogy vezesse őt. Nem arra, hogy megalázza; hanem, hogy erkölcsileg felemelje. Nem arra, hogy elnyomja; nem arra, hogy megterhelje. Nem arra, hogy ne engedje kibontakozni a tehetségét; hanem arra, hogy a szabad gondolkodás és a jócselekedetek kimeríthetetlen kincseivel árassza el. Nem arra, hogy korlátozza az embert; hanem arra, hogy a jóság és igazság széles horizontját tárja fel előtte.
Az iszlám vallás megismerteti az embert Istennel, csak úgy, mint önmagával és a világegyetemmel. Ez nem a vallás funkciójának leegyszerűsítése, hiszen amikor a vallás céljait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az őszinte hit kielégíti az ember szellemi és mérsékelt anyagi szükségleteit. Megoldja leki problémáit és komplexusait, kifinomítja ösztöneit és törekvéseit, fegyelmezi vágyait és egész életét helyes kerékvágásba tereli. Ám az iszlám vallás számunkra ugyanakkor azt is jelenti, hogy fejleszti tudásunkat Istenről, a Legmagasabb Igazságról, és saját magunkról. Tájékoztat bennünket az élet titkairól, az ember természetéről, és, hogy hogyan kell bánni vele; tanít a jóról és a gonoszról, a helyesről és a helytelenről. Megtisztítja a lelket a gonosztól, megszabadít a kétségbeeséstől, egyenessé teszi a jellemet, szilárdítja a meggyőződést.
Mindez, természetesen csak akkor elérhető az ember számára, ha hűen betartja az Isten által elrendelt szellemi kötelességeket és fizikai szabályokat, amelyeket az iszlám vallás bemutat. Másrészről az iszlám vallás türelemre és reménykedésre tanítja az embert. Igazságra és becsületességre nevel, azonkívül segít megszeretni a jót, a bátorságot, állhatatosságot, mindent, ami az élet művészetének mesterévé avat minket. Sőt, az iszlám vallás bebiztosít a félelmek és szellemi hiányosságok ellen, biztosítja Isten segítségét és széttörhetetlen szövetségét. Békével és biztonsággal tölti el az embert és életének értelmet ad. Ez az, amit a vallásunk ad az emberiségnek és ez a vallás fogalma az iszlámban.
Az a vallás, amely nem nyújtja ezeket az értékeket, az biztos, hogy nem az iszlám. Sőt, az egyáltalán nem is vallás, csak emberi kitaláció, és bárki, aki tagadja a vallás ezen előnyeit, az nem vallásos vagy nem istenfélő ember. Isten abszolút és megmásíthatatlan igazságot mond a Koránban: „Aki nem az iszlám, hanem más vallás után vágyakozik, attól az nem fog elfogadtatni és a túlvilágon a kárvallottak közé fog tartozni.”(3:85)

ISZLÁM TÖRTÉNELEM

HOŞ GELDİN - Isten hozott az oldalunkon

Rendszeres olvasók

Keresés ebben a blogban

Blogarchívum

Magamról

Címkék