Iszlám műemlékek Magyarországon

MECSETEK - DZSÁMIK

Bulgária és Románia belépéséig Magyarország volt az egyetlen olyan Európai Uniós ország, ahol az iszlám vallásnak komoly történelmi hagyományai vannak. A keletről 895-896 táján a Kárpát-medencébe érkező magyar lovas nomád törzsek között ugyanis muszlim népcsoportok is voltak. Közülük kerültek ki a legjobb harcosok, akik szinte az egész korabeli kontinenst bekalandozták.

Muszlim források szerint a Duna-Tisza környékére betelepülő magyarok egyistenhívők voltak, egy Istent imádtak, a világegyetem teremtőjét. Egyedül hozzá fohászkodtak, és csak neki mutatták be áldozataikat. Ibn Fadlan például azt írta róluk, hogy „a magyarok az égben lakozó Istent mindeneknél feljebbvalónak tartják.” Egyistenhitük bizonyítéka, hogy az összes a hittel kapcsolatos máig használatos szavuk török, illetve belső-ázsiai eredetű. De tudósok azt is felkutatták, hogy volt egy mára elfelejtett íd (ünnep jelentésű) szavuk is.
A magyarság olyan kultúrkörből érkezett Európába, amelynek népei magasrendű istenélménnyel, egyszerű és tiszta hitvilággal rendelkeztek. Az ősi magyar hitvilágban világos rend volt, az égi hatalmak és az evilági élet rendje megegyezett. Pontosan ugyanúgy, mint ahogyan az az iszlámban van.
Mivel a korabeli Európa a háborúkban nem tudta legyőzni a magyarságot, azt az erőt kellett elpusztítania, ami összetartotta múltját és ősi hitét (vallását). Egy olyan erős nép, mint a honfoglaló magyar, mindenképpen „térképformáló erővel” rendelkezett, ezért egy idő után erőszakkal a keresztény vallás felvételére kényszerítették őket.
A magyarországi muszlimok - amikor még szabadon gyakorolhatták vallásukat - állami tisztviselőként (főként íjászként, határőrként), illetve kereskedőként éltek az országban. Számuk igen magas volt, és komoly gazdasági és politikai befolyásra is szert tettek. Abu Hámid al-Andalúzi al-Garnáti arab utazó, aki 1150-ben érkezett Magyarországra, beszámol arról, hogyan élnek a muszlimok, akik a magyar király II. Géza (1141-1162), szolgálatában állnak. Megemlíti, hogy nyíltan vallják az iszlámot, és hogy elég sok mecset van az országban. Al-Garnáti elmondja azt is, hogy engedélyt kapott a királytól az iszlám hit ébrentartására, az arab nyelv és a vallási ismeretek tanítására.
Mire a 16. században az oszmán-török hadak Magyarországra érkeztek, már alig volt nyoma az iszlám kultúrának, a muszlimoknak. A török birodalom részeként az ország középső fele ismét fejlődésnek indult és a gyakori harcok ellenére például számos mecset, iskola, fürdő, kút, illetve több türbe is épült. A korszak legjelentősebb iszlám építészeti munkái, emlékei - bár nem a legjobb állapotban - de máig megmaradtak. A török kormány által a közelmúltban felújítatott Gül Baba türbéje Budapesten, a Rózsadombon található. A legfontosabb iszlám építészeti emlék, a Jakováli Hasszán Pasa Dzsámi Pécsett. Ez a viszonylag legépebben, minarettel együtt megmaradt imahely, a turistaszezonban múzeumként is működik. Sajnos az épület állapota a századforduló után sokat romlott, a kupola rendszeresen beázott, a mennyezetről az imaszőnyegekre potyogott a vakolat és a minaret oldalából pár éve már egy kis fácska is kinőtt. A legfrissebb hírek szerint idén megkezdődött az épület felújítása.
A rendszerváltás utáni magyar kormányok nem sokat költöttek az iszlám építészeti emlékek megőrzésére. Ezért Szigetváron például magánvállalkozó bevonásával újították fel a Szulejmán Szultán Dzsámit. Ennek az lett a következménye, hogy a falakról eltűnt a Korán-idézet, illetve a helyiségben egy sátrat állítottak fel, benne viaszbábukkal. A magyarországi muszlimok egyik vezetője próbált tárgyalmi az üzemeltetővel, ám az illető semmiképpen nem volt hajlandó eltávolítani a „vásári mutatványt” a dzsámiból. Mint kifejtette szüksége van a bevételre. Valószínűleg ez adta az ötletet egy törökországi alapítványnak, amely tárgyalásokat kezdett a helyi önkormányzattal a létesítmény felújításáról, működtetéséről.
Hasonló a helyzet a Pécs főterén álló egykori Gázi Kászim pasa dzsámival, melyet katolikus templommá alakítottak át és így mutogatják a turistáknak. Minaretjét, amelynek méreteit Evlia Cselebi az isztambuli Szelimije dzsámi minaretjéhez hasonlított, a jezsuiták bontották le 1700-as évek közepén. Ennek helyébe szeretett volna 2001 telén harangtornyot építtetni a pécsi püspökség, de a helyi sajtóban megszavaztatott pécsi lakosság a tervet akkor egyértelműen elvetette. A katolikus egyház azonban nem törődve az ellentétes véleménnyel, mégis megrendelte a harangtorony terveit, 2004-ben pedig már arról szóltak a hírek, hogy 80 milliós költséggel hozzá is láttak a megvalósításhoz.
A magyarországi iszlám műemlékek közül legjobb állapotban talán a siklósi Malkocs Bej Dzsámi van.

Magyarországon a 2000 körüli (szerintem túlzó becslések szerint) mintegy 25-30 ezer muszlim él. Más források viszont az állítják, hogy még 10 ezer sincs a magyarországi muszlimok száma. Budapesten hat imahely van. 2004-ben koholt vádak alapján letartóztatták az egyik legnagyobb mecset vezetőjét, akit azzal vádoltak, hogy egy külföldi alapítványtól kapott pénzzel fel akarta robbantani az egyik zsidó múzeumot. Nem kizárt, hogy a magyar hatóságok – egyebek mellett – a fővárosban létesítendő új mecset építését akarták ily módon ellehetetleníteni, magakadályozni.