2009. augusztus 2., vasárnap

Kossuth „testvér”

Egy előző bejegyzésemben (Kossuth és az iszlám) arról írtam, hogy Kossuth Lajos és közvetlen környezete kifejezetten nem örült annak a döntésnek, hogy Bem tábornok és több más emigráns is felvette az iszlám vallást Törökországban. Akkor csak úgy mellékesen került szóba, hogy Kossuth Amerikában belépett a szabadkőművesek közé és a belépési szándékát saját keze írásával vetette papírra.

--O--

Ma már nemcsak ennek a belépési szándéknak pontos szövegét, de lelőhelyét és Kossuthnak a szabadkőművesekkel kialakult kapcsolatát is ismerjük,[1] íme:
http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/kossuth/szabadkom.html. Ám mielőtt bárki sietne megnyitni, kénytelenek vagyunk szomorúan közölni, hogy a weboldal (ki tudja miért) ma már nem működik… A weboldalra való hivatkozás azonban még itt (talán) megtalálható: http://www.hazankert.com/200703_kossuthlajos.html

Kossuth Lajos 1852. február 18-án, önként – mindenféle kényszerítés, vagy külső nyomás nélkül – saját meggyőződése alapján jelentkezett a szabadkőművesek közé, aki nagy örömmel fogadták maguk közé.
Erről David Kruger,[2] aki 33. fokozatú szabadkőműves nagymester és az amerikai Virginia államban él számol be részletesen. „Internetes honlapján Kossuth Lajosról, mint «hazafiról és szabadkőművesről» ír: «…a szellemi, erkölcsi, társadalmi és politikai elképzelések egyik nagy harcosa volt. Mindezek alkotják a demokrácia eszményképének a legjavát. Számos nagy egyéniség, akik Magyarországot megszabadították Ausztriától, Oroszországtól és egyéb politikai felekezettől, valamennyien szabadkőművesek voltak. Közöttük a legkiemelkedőbb volt Kossuth Lajos (1802-1894) Az élete kitűnő példa, drámai bizonyíték a szabadkőművességre és annak befolyására, ami a világra nézve jelentett a 19. században…
1849. augusztus 11-én Kossuth először Törökországba menekült, ahol ellenőrzés alatt állt. Hírneve bejárta a világot, és az Egyesült Államok a szabadon bocsátását sürgette, sőt, még az USS Mississippit elküldte érte, hogy átvigyék Londonba. Kossuth, akit a »Szabadság Angyalaként« és a szabadság hőseként ünnepeltek, mindenütt a magyar szabadságról beszélt.
Amerikai magyarok Kossuthnak szobrot emeltek New Yorkban, a Riverside úton. 1851-ben beszédet mondott nemcsak a washingtoni Kongresszusban, de amerikai körútjain is. Természetszerűleg vonzódott a szabadkőművesség iránt. Ugyanebben az évben Kossuth rendkívüli levelet írt Ferdinand Bodmann Imádatra Méltó Nagytestvérnek, a 133. Cincinnati Páholy Szabad és Elfogadott Szabadkőművesek tagjának.
A kérvény sürgős jellege miatt, azonnal másnap 1851. február 19-én Kossuthot, négy másik leendő társával felavatták, majd másnap a rangját felemelték Nagymesteri (Master Mason) fokozatra. Kossuth számos amerikai páholyban tartott beszédet, Massachussetts államban ezeket mondta:
»Életem legnagyobb célja és törekvése lesz, a szabadkőműves jellemhez méltóan végezni a rámháruló kötelességemet, rang és tehetség szerint, nemes intézményünk minden egyes tagjának javára…«
Kossuth olyan népszerű volt, hogy Argentínában, New Yorkban, Magyarországon páholyokat neveztek el róla. Magyarországon ma, ahol végre szabad a nemzet, ez volt Kossuth Testvér egykori látomása. Ma Magyarországon már nyolc páholy van: hét Budapesten és egy Szegeden, valamint a Skót Rítus 33. fokozatú Felső Tanácsa, Kozma Péter vezetésével.”[3]

A hírek szerint a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza Budapest, VI. kerület Podmaniczky utca 45-ben található. Szép nagy emeletes épület… Nekik aligha kellett évekig kilincselni a helyi önkormányzatnál, mint a budapesti muszlimoknak, hogy székházhoz jussanak!

Jegyzetek:
[1] L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. Században, lábjegyzet 76-77. old. Kossuth KK/1977.
[2] David Kruger weboldala: http://www.srmason-sj.org/council/journal/jun01/kruger.html
[3] Az idézett írás weboldala: http://www.hazankert.com/200703_kossuthlajos.html


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.